Előkert hétvégére

Lehetne a hétvégi feladatokat sorolni ha éppen nem süvítene a jeges szél. Én az előkerttel kezdeném. Nem tudom, hogy pontos kifejezés-e a házunk és a kerítés között elhelyezkedő keskeny földsávra az előkert. Gondolom igen. Nem szerencsés az utcai járda közelsége, bár vigasztalódhatom azzal, hogy az emberek valamiért az út közepén haladnak - persze nem a körúton lakunk.
Íme az előkertünk pár napja:

A szobából készült a kép, egyik oldalról az ablakpárkány határolja, másikról a kerítés. Nem is tudom mi fog kinőni a földből, sok tavaszi évelő előbújt már - ez az első tavaszunk itt. Az elhanyagolt rózsák majdnem a tetőig értek, két napig metszettem ősszel, hamarosan folytatom. Középtájt látható a pálmalilion (azt hiszem), amit el fogunk távolítani, nagyon nem szeretem. Olyan kertsávra törekszem, amit nem kell gazolni, rendben tartani állandóan. Szóval egy jó kis talajtakaróra gondoltam.
A jól bevált meténgre például. Nagymamám kertjében sok volt belőle, helytelenül futó ibolyának hívtuk.

Kis meténg

Olyan szép, nem? És gyorsan fut, beborítja a  talajt, nem engedi a gazt előbújni, nem is igényel különös gondozást.

Gondoltam még a gyöngyvirágra is, ősszel szép piros bogyói vannak, de kicsit árnyékosabb helyet kedvel.

Végül pedig Janka őszi, körtefás képe:

Ahol lakunk