Ikea fatároló

Kedves Olvasóim! Kedves Blogom! :)

A remek robosztus Expedit polcrendszer a mi fatárolónk. Már tavasszal elkészült, amikor megvettük a fát, de csak most érkeztem el a lefényképezéséhez. Két elem összeállításával készült, szerintem szép a természetes farönkökkel.

És boldog, szép ünnepeket kívánok nektek és magamnak!

Még őszi képek

Mielőtt leesne a hó felrakom az őszi balatoni képeket, amikor csináltam a blogomra gondoltam, csak aztán elkalandoztam, de nézzétek meg, milyen volt nekünk a kicsi balatoni kertben nemrég, mielőtt elborított volna a soha véget nem érő köhögéses novemberi kórság. Persze nem is csoda, aki sok év után megy vissza tanítani ne is reméljen mást, főleg így, hogy az iskola mostanság végtelen ideig tart, ránk esteledik minden nap a tanáriban, nem ám, mint régen, amikor még emberi időben hazaballagott az ember és felkészült nyugodtan a másnapjára, ne adj' isten még olvasott is valamit esténként...de hát ez igazi munkásembertől távol áll nagyon.....ez inkább a laza, mihaszna régi tanárfélét juttatja eszünkbe, aki nem hülyült meg fél év alatt, csak szép lassan.
Balatoni kicsikert ősszel:

Még nyár!

Magam is meglepődtem, hogy milyen sok idő telt el az utolsó bejegyzés óta....vagy mégsem. Olyan, mintha évek múltak volna el az elmúlt hetekben, de látom ám, hogy június közepén írtam utoljára, tehát még idén nyár van. :)
Elkezdődött az augusztus, ami hirtelen fel szokott gyorsulni, és valahol a 20-ai tüzijáték környékén találja magát az ember, és egy lépés a szeptember. Na, de ez még....sorjában!
Életünk a Budapest-Balaton tengelyen vonul ide-oda, és ez le is köti minden energiámat. Valamint a munkakeresés, mert a blogger is ember, nem csak úgy lebeg a blogjával. Bár, jó lenne.
Kíváncsi vagyok hol talál az ősz. Véget érnek az itthon töltött, gyerekek körül keringő évek. Sajnos. Ilyen már nem lesz. És megváltozva bár, de mégis magam vagyok.
És, ha már Balaton, és Balaton-felvidék természetesen, akkor Káptalantóti, és piac. Régóta készülök már elmenni, és körülnézni, most lett rá idő. Nem bántam meg.
Évekkel ezelőtt más lehetett, kisebb, kevesebb bódéval és étteremmel, kevesebb attrakcióval, de engem nem zavart, élveztem belemerülni a forgatagba, és talán majd legközelebb vásárolni is lesz mód, ismerve már a lehetőségeket, és tudva azt, hogy kicsit több időt kell szánni Káptalantótira mint egy pesti piacra.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy számomra nem elsősorban a bio ez-az jelenti a vonzerejét a piacnak, inkább az a pár színes árus, és lugasok, és izgalmas hangulat, ami visszacsalogatja az egyszeri látogatót.
Hangulatképek:

Gyümölcsaszalás hétvégére

Itt van a nyár! Elképesztő! Két hatalmas, öreg cseresznyefa van a kertünkben, és a világ legfinomabb meggyfája áll a házunk előtt. A szomszéd bácsi szerint cseresznyemeggy. Szerintem nagyon is meggymeggy, de abból a legfinomabb. És a cseresznye is nagyon jó fajta, roppanós, nagy szemű, és kicsit kukacos, mivel semmiféle gondoskodást nem kapott, talán jövőre sikerül a lemosó permetezést megvalósítanunk. A tegnap délutánom magozással telt. Ezt csak védőöltözetben (kesztyű, kötény) lehet, így is csurgott mindenfelé a meggylé. Van magozó "gépünk", és kicsi magozó szerszámunk is (ilyen eszközt használtak régen a kalauzok), de én az ősi puszta kezes módszert választottam, és haladtam is rendesen, bár este volt némi karfájásom. Mert úgy van ez, ha az ember gyümölcsfa tulajdonossá válik, nem hagyja a gyümölcsöt kárba veszni. De nem ám! Persze kell tudni nemet mondani a feladatoknak. Mi is felmértük mekkora az a magasság, ahonnét még életünk kockáztatása nélkül tudunk gyümölcsöt szedni. A többit pedig - nem kis mennyiség - felajánlottuk szomszédunknak pálinkafőzésre. Ő pedig - ahogy tavaly már láthattuk - nagy hatékonysággal rázza és gyűjti, és feldolgozza.
Mi leginkább aszalunk. És nagyon jó érzés, hogy el is fogy télen mind egy szemig. Az aszalás a meggyel és a cseresznyével kezdődik, majd a szilvával folytatódik.
Van két aszalóberendezésünk, amiket mi használtan vettünk, és teljesen jók (Ezidri névre hallgat a jobbik.) Kis helyiségben nem annyira ajánlott működtetni, mert egyrészt zúg, másrészt pedig hőt termel. Tegnap először a fürdőszobában kapcsoltuk be, aztán gyorsan kitettük a teraszra.

Hát, nem gyönyörű?!

Csend vihar előtt

Kerti csend valamelyik vihar előtt.

Egy kis névnapi sütizésre hirtelenjében felavatott terasz. Két eső között.

Ezt a csokrot vázástól, terítőstől elfújta a szél éjszaka az ünneplés után, úgyhogy reggel szedegettem az üvegszilánkokat.

A tuja halála

Szomorú cím, szomorú téma, de sajnos ez van. És ahogy nézem a többi kertet, hasonlókat látok, mint amit a saját ablakomból kinézve.

A férjem már megvette a motoros fűrészt, hogy megállítsa a kórságot, de még várunk egy kicsit, nehéz elképzelni, hogy a jótékony takarás hirtelen eltűnik, és ott fogunk állni pőrén, és kertünk így is kevés intimitása végképp eltűnik. Azzal vigasztalom magam, hogy ha a betegség terjed, már elterjedt. Azt nem gondolom, hogy hirtelen fel fognak éledni, és újra zöldellnek majd, de még így rozsdabarnán is csinálnak árnyékot és takarást. Tehát várunk őszig, úgyis jobb akkor új sövényt telepíteni. Persze az is lehet, hogy a kedvezőtlen talaj műve mindez.
Szóval új sövény...ugyebár soha többet tuja, de akkor...?! Esetleg babér, a nagy kedvencem. Örökzöld, fényesen csillogó levelekkel, és nagyra nő....ha nem fagy el. Én ültettem már, és megmaradtak. Nagyjából. De még nem döntöttem, majd számba veszem a lehetőségeket.
A babér:

Ugye szép? Elegáns növény. Érdemes nagyobbat vásárolni, mi annak idején csak pár kisebbet tudtunk venni, majd később vettünk még hozzá, de más fajtát, bár majdnem egyformák voltak, de azért nem mutattak szépen egymás mellett.

Zöldhernyó kertészet

A mai zuhogó esőben a Zöldhernyó kertészetben jártam. Újabb levendulákat akartam venni, de észrevettem egy apró sárga virágú kis bokrot, ami nagyon megtetszett. A kedves kertészlánytól elfelejtettem a növény nevét megkérdezni, ha valaki felismeri, írja meg nekem, please. Azért is tetszett, mert leveleinek színe hasonlít a kuszó boróka ezüstös színéhez, szép lesz majd előtte, és télen is ilyen marad - állítólag.
Vissza kell vágni a virágzás után, ezt a levendulával is meg kell tenni, - és akkor gyönyörű tömör bokorrá sűrűsödik -  én ollóval szoktam, nyáresti relaxáció, bódító és nyugtató levendulaillatú kerti munka. Imádom!   

Az újabb levendulák:

És a legújabb balkonparadicsomok:

Candyland-kert hétvégére

Nekünk megvan ez a Candyland társasjáték, és nagyon klassz! Már kicsit régen vettük elő, mert egy időben szinte minden nap játszottunk vele. Nekünk nem a képen látható régebbi design van meg, hanem egy modernebb, szebb változat. Kicsik is tudnak vele játszani, mert nincsenek benne számok, meg dobókocka. De nem unalmas nagyobbaknak sem, sőt nagyon izgalmas. Az egészen biztos, ha lenne egy kerti Candylandünk (Cukorországunk) az lenne az igazi ajándék gyereknapra. Na, majd jövőre! :)

Szóval így:

Mutatok pár képet, hátha nekifog valaki:

Forrás: odditycentral.com

Spárga és Balaton

Ismerős bokor a régi kertekből, kizárólag virágcsokrok díszítőjeként (tegyünk a virág mellé egy kis zöldet felszólítással). Hát, igen nem olyan egyszerűen kiismerhető növény ez a szép asparagus (aszparágusz).

Mert ha elültetjük nem terem azonnal kell neki két-három év...kinek van ideje azt kivárni, bár látványnak szép ha sok van belőle. Ültetését nem tervezem, de nagyon egészséges, és jól tesszük ha sokat eszünk belőle, a nem túl hosszú spárgaszezon idején. Tehát, elmentem a boltba, és vettem zöldspárgát.

Tulajdonképpen megint Hugh Fearnley-Whittingstall motivált az egyszerű tojásos-mártogatós receptjével.

De végül én csőben sütöttem( sós-borsos tejszínes tojás reszelt sajttal).

És ettem hozzá lazacot és rozskenyeret is.
Hétvégére pedig Balaton volt, ahová bár vittünk laptopot, itthon hagytuk a csatlakozó madzagját, így hamar elvesztettük a kapcsolatot a nagyvilággal, de nem volt baj bevallom, megéltük a nagy viharokat, és az elő-előszezon minden gyönyörűségét. Képek bizonyítékul (a telefonommal, mert a fényképezőgépet is Pesten felejtettem.)